Magyar Péter: Ha Sulyok Tamás öt napon belül nem írja alá az alkotmánymódosítást, megfosztási eljárás indul ellene

Súlyos közjogi konfliktus körvonalazódik a kormányfő és az államfő között: Magyar Péter bejelentette, hogy amennyiben az Országgyűlés által hétfőn elfogadandó Alaptörvény-módosítást Sulyok Tamás öt napon belül nem látja el kézjegyével, megindítják ellene a hivatalától való megfosztási eljárást. A köztársasági elnök szerint a javaslat sérti a jogállamiságot és a hatalommegosztás elvét.

Hétfőn szavazza meg az Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosítását, amelyet követően a köztársasági elnöknek öt napos határidő áll rendelkezésére a jogszabály aláírására – közölte Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök. A miniszterelnök nyomatékosította: amennyiben az államfő ezt nem teszi meg, megindíthatóvá válik az eljárás a tisztségétől való megfosztására.

A szóban forgó 17. módosítást július 4-én nyújtotta be a miniszterelnök. Az előterjesztés egyetlen mondatban rögzíti, hogy a hatálybalépést követő napon a hivatalban lévő államfő megbízatása megszűnik. A kormányfői indoklás szerint a választók rendkívüli felhatalmazást adtak a parlamentnek az alkotmányos demokrácia helyreállítására, valamint egy olyan átmeneti időszak kialakítására, amelyben a köztársasági elnök betölti funkcióit és képviseli a nemzet egységét. Az új alkotmány hatálybalépéséig tartó, legfeljebb ötves időszakra az új elnököt a parlament választja meg.

Sulyok Tamás csütörtöki közleményében úgy értékelte a helyzetet, hogy a tervezett alaptörvény-módosítás több ponton is sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elveit. Az államfő emlékeztetett: kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult őt megfosztani hivatalától, és erre is csak konkrét okokból, az Alaptörvény vagy a jogszabályok szándékos megsértése, illetve bűncselekmény elkövetése esetén van mód. A 444.hu beszámolója szerint Sulyok korábban azt is nehezményezte, hogy az eltávolítását egyetlen mondattal intézi el a tervezet. Mivel a szöveg kifejezetten a „jelenlegi köztársasági elnökre” fókuszál, egy konkrét személyre szabott jogszabályról van szó, amit szerinte semmiképpen sem lehet jogállaminak nevezni.

A Magyar Helsinki Bizottság értékelése szerint a kezdeményezés joghatásai alapján valóban személyre szabott jogalkotásnak minősül, ám a jogvédő szervezet álláspontja alapján ez a megoldás kivételesen, a jogállami helyreállítás célját szem előtt tartva megengedhető, mivel nem áll rendelkezésre más, kevésbé korlátozó eszköz. Az alaptörvény-módosítás ellen és Sulyok Tamás melletti kiállásként a Fidesz csütörtökön demonstrációt szervezett a Sándor-palota előtt, a hírportál erről készült helyszíni riportja itt olvasható.