A Fidesz „illegális lakásfoglalónak” tartja a házelnököt, Bóka János személyesen közli az álláspontot Forsthofferrel

Érdekes hangvételű belső körlevelet fogalmazott meg a Fidesz országos elnöksége, amelyben illegitimnek nevezik az államfői jogköröket ideiglenesen gyakorló Forsthoffer Ágnest. A párt jelezte: a politikai egyeztetések egyetlen törvényes keretének a parlamenti bizottságokat tekintik.

A Fidesz országos elnöksége vasárnap este belső körlevelet juttatott el a párttagoknak és a megyei elnököknek, amelynek hitelességét Havasi Bertalan, a párt kommunikációs igazgatója is megerősítette az MTI-nek. A kiszivárgott dokumentum szerint a kormánypárt illegitimnek tartja Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök elmozdítását, így a tisztséget ideiglenesen ellátó Forsthoffer Ágnes házelnöki megbízatását sem ismerik el.

„Ő számunkra egyszerűen a Sándor-palota illegális lakásfoglalója”

– áll a dokumentumban. Ezt a határozott álláspontot Bóka János frakcióvezető személyesen is jelzi a Sándor-palotában szervezett hétfői pártvezetői találkozón, ahová Forsthoffer Ágnes az energiaválság helyzetének megtárgyalására hívta össze a frakcióvezetőket.

Bírálják a kormányzati válságkezelést

A körlevélben a Fidesz elnöksége úgy értékelte, hogy a kormánnyal való egyeztetés kizárólagos helyszíne a parlament, különösen a szakpolitikai bizottságok közege lehet. Hangsúlyozták, hogy a parlamenti munkában készen állnak szakmai tapasztalataik átadására, ám véleményük szerint a Tisza-kormány három hónapos működése során képtelen volt felkészülni az előre látható energiaellátási krízisre.

„Még csak 3 hónapja van hatalmon a Tisza-kormány, és már itt vannak az első komoly gazdasági bajok jelei”

– fogalmaztak a levélben, felelőssé téve a kabinetet a kialakult energetikai fennakadásokért. A dokumentum szerint a kormány ahelyett, hogy a szakmai irányításra és az energiaellátás biztonságára összpontosítana, „Facebook-kormányzást folytat”.

Egyúttal felrótták az intézményrendszer elleni lépéseket, köztük a független tisztségviselők elmozdítását, a belső pártiratok lefoglalását, a Terrorelhárítási Központ volt vezetőjének meggyanúsítását, valamint a kulturális szférát érintő, NKA-ügy néven ismertté vált döntéseket.