
Juhász Hajnalka kilenc pontban bírálta a Tisza-kormány első száz napjának külpolitikáját
A nemzetközi mozgástér szűkülésére és a korábbi kapcsolatrendszer feladására figyelmeztetett az Országgyűlés Külügyi Bizottságának korábbi alelnöke a kormány első száz napját értékelve. Juhász Hajnalka szerint az egyoldalú nyugati igazodás, a keleti gazdasági kapcsolatok visszaszorítása és a semleges álláspont elhagyása hosszú távon gyengíti a magyar érdekérvényesítést.
A korábbi kabinet külpolitikai irányvonalának megváltoztatását és annak következményeit elemezte a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében Juhász Hajnalka. A politikus – aki nyolc éven át töltötte be a parlamenti szakbizottság alelnöki tisztségét – úgy látja, hogy a Tisza-kormány hivatalba lépése óta önként mondott le a magyar külpolitikai mozgástérről, és az eddigi többpólusú stratégiát intézményközpontú, liberális internacionalista irányra cserélte.
Értékelésében kilenc konkrét területen fogalmazott meg kritikát a kormányzati döntésekkel szemben:
- Többpólusú diplomácia feladása: Álláspontja szerint a korábbi pragmatikus viszonyrendszert – amely Washingtont, Ankarát, Moszkvát és Pekinget is magában foglalta – egyoldalú brüsszeli és berlini igazodás váltotta fel.
- Álláspontváltás a háború ügyében: Kifogásolta a semleges és békepárti hozzáállás elhagyását, rámutatva, hogy a kormány azonnal támogatta Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, miközben a beígért kétoldalú csúcstalálkozó nem valósult meg.
- Kínai kapcsolatok: Kiemelte a kínai vállalatokkal szemben elrendelt hatósági vizsgálatokat és a miniszterelnök kijelentéseit a Kínai Kommunista Párt befolyásáról, amelyek megítélése szerint hosszú távú gazdasági és diplomáciai károkat okoznak a keleti együttműködésben.
- Amerikai viszonyrendszer: Véleménye szerint elolvadt a korábban kiépített különleges partnerség, veszélybe kerültek a rezsiköltségeket érintő paksi és energiaszankciós mentességek, miközben az amerikai Szenátus törvénytervezete már vámokkal fenyegeti Magyarországot.
- Német gazdasági kitettség: Úgy véli, a válsággal küzdő német gazdasághoz való igazodás miatt a német ipari érdekek erőteljesen megjelentek a hazai döntéshozatalban, és befolyásolják az uniós források felhasználásának irányát.
- Uniós források visszaáramlása: Állítása szerint a hazahozott uniós támogatások jelentős része átfolyó tőkeként nyugati vállalatokhoz, például szélenergetikai beruházások révén kerül vissza, korlátozott hazai hozzáadott érték mellett.
- Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC): Kifejtette, hogy a bíróságból való kilépés visszavonása diplomáciai feszültséget okozott Izraellel, és szembeállt az amerikai állásponttal az uniós konszenzus kedvéért.
- Keresztényüldözés elleni politika: Bírálta az üldözött keresztények megsegítésének feladását az általános humanitárius projektek javára, ami megítélése szerint egy fontos nemzetközi soft power eszközt vett el a magyar diplomáciától.
- Összegzés a stratégiai mozgástérről: Hangsúlyozta, hogy a kabinet feladta azt a képességet, hogy egyszerre több globális központtal a saját érdekei szerint tárgyaljon.
A politikus zárásként úgy fogalmazott:
„A Tisza-kormány első száz napjának legnagyobb külpolitikai hibája ezért nem egyetlen rossz döntés. Hanem az, hogy száz nap alatt elkezdte feladni azt a mozgásteret, amelynek kiépítéséhez hosszú évek kellettek. Kapcsolatokat feladni száz nap alatt is lehet. Újjáépíteni őket sokszor egy évtized sem elég!”
Ezt olvastad már? Menczer Tamás: Vizsgálatot követelek magam ellen!



























