Tarjányi Péter szerint veszélyes mintát mutatnak a Magyar Pétert érő támadások

A szolnoki tojásdobálás és a korábbi hasonló incidensek komoly biztonsági kockázatokat rejtenek, mivel a támadók megtanulták, hogy közel tudnak férkőzni a kormányfőhöz.

Újabb konfliktus árnyékolta be a miniszterelnök országjárását: miután Szekszárdon borral öntötték le Magyar Pétert, Szolnokon egy ismeretlen férfi a közönség soraiból tojást dobott a színpad felé. Az incidensre a kormányfő később közösségi oldalán úgy reagált, hogy

„kettőből nulla”.

Az eset kapcsán Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy szakmai szempontból nem az alkalmazott eszköz a lényeges, hanem maga a folyamat. Bár a különböző helyszíneken történt cselekmények – mint a köpés, a leöntés vagy a mostani dobás – hátterében egyelőre nem igazolt a kapcsolat, a közös mintázat szembetűnő. A politikai ellenszenv többször is fizikai támadásba torkollott, az elkövetők pedig képesek voltak olyan pozícióba kerülni, ahonnan ezeket végre is hajthatták.

A szakember komoly problémának nevezte, hogy a támadók már tisztában vannak azzal: a miniszterelnök közelébe lehet jutni, az akciók hozta országos médiafigyelem pedig újabb elkövetőket ösztönözhet hasonlóra.

A személyvédelem nem azt vizsgálja, hogy a tojás veszélyes-e, hanem azt, hogy egy támadó szándékú ember képes-e megfelelő távolságba kerülni

– emelte ki Tarjányi Péter, hozzátéve, hogy az ismétlődés minden egyes alkalommal lejjebb viszi a következő tettes cselekvési küszöbét.

A szakértő arra is kitért, hogy a miniszterelnök részéről szintén megfigyelhető egy következetes magatartás: kormányfőként is ragaszkodik a közvetlen lakossági kapcsolatokhoz. Bár ez politikai oldalról érthető, a személyvédelem terheit folyamatosan növeli. Tarjányi szerint három területen – az információ, a tér és a hozzáférés szisztémájában – lenne indokolt a szigorítás. Ez nem jelenti azt, hogy el kellene szigetelni a politikust az emberektől, de a kontrollált közelség elengedhetetlen a jövőben.

A biztonságpolitikai szakértő szerint a miniszterelnök státuszának megváltozásával a fenyegetettségi szint is emelkedett. Mint fogalmazott, a kormányfő eldöntheti, hogy továbbra is testközelben akar maradni a választókkal, de a vállalható biztonsági kockázat mértékét már nem szabadna egyedül meghatároznia, mivel a személyvédelem területe nem politikai kérdés.