Schmidt Mária: nem azért szavazott 3,4 millió ember a Tiszára, hogy most bosszút álljanak mindenkin

A digitális polgári körök lakitelek-hungarikumligeti országos táborában éles bírálatok érték a Tisza Párt kormányzati tevékenységét, a felszólalók szerint a jelenlegi kabinet a magyar érdekekkel ellentétes döntéseket hoz.

A lakiteleki Hungarikum Ligetben tartott rendezvényen az Újkommunisták akcióban – Mit üzen a Terror Háza Múzeum elleni támadás? című beszélgetésen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum korábbi főigazgatója úgy fogalmazott: a Tisza Pártra voksoló 3,4 millió állampolgár nem azzal a szándékkal adta a szavazatát, hogy a hatalomra kerülő alakulat most mindenkin bosszút álljon.

A történész kifejtette: a választók azért bíztak meg Magyar Péterékben, mert elhitték a választási ígéreteiket, miszerint az elmúlt 16 esztendőben elért összes eredményt megőrzik. Szavai alapján ez a bizalom még fennáll, azonban eljön majd az a pillanat, amikor az emberek megtapasztalják, milyen az, amikor nem a magyar érdekek jelentik az elsőbbséget. Hozzátette, a Tisza-kormány már jelenleg is hadjáratot folytat a hazai tulajdonosi réteg ellen azzal a nyílt céllal, hogy a vagyont külföldi kézre játssza át. Úgy vélte, ha ez a vádaskodó bosszúhadjárat sokáig húzódik, a választóknak elegük lesz belőle, hiszen bosszúból nem származik gazdasági növekedés, fejlődés, és nem lehet vele jóllakni, így elengedhetetlen a tényleges teljesítmény.

Még tart ez a bizalom, de el fog jönni a pillanat, amikor már nem lesz miben bízni, és az emberek megtapasztalják, milyen, ha nem a magyarok érdeke az első

Az előző 16 esztendő polgári kormányzását a függetlenség korszakaként jellemezte. Kijelentette, hogy Magyarországot megbecsülés övezte a világban a folytatott reálpolitika miatt, valamint azért, mert a miniszterelnök olyan minőséget képviselt, amire nemzetközileg is felfigyeltek.

reálpolitikát csinált és miniszterelnöke olyan minőséget képviselt, amire az egész világon felfigyeltek

Véleménye szerint ezzel szemben Magyar Péter csupán saját magát képviseli, és stand-upos módjára irányítja a kormányt. Azt hangoztatta, hogy az új kormányfő képtelen volt a kampányüzemmódból miniszterelnöki üzemmódba átváltani, folyamatosan szerepet játszik, így nem derül ki, mit gondol a világról, ahogyan a Tisza-kormány nemzeti jövőképe sem látható — számolt be a Hang.hu.

Gazdasági és uniós kérdések

A rendezvényen a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjére hivatkozva Bóka János a gyermekvédelmi törvény módosításával hozta összefüggésbe az európai uniós források lehívását. Kijelentette, hogy az uniós pénzek megszerzésének komoly politikai feltételei voltak, és a gyermekvédelmi jogszabály módosításának megszavazása után 2,5 milliárd euró szabadult fel Magyarország számára, ennyire taksálta a Tisza-kormány a magyar gyermekeket.

Kifejtette, hogy az előző kormányzat bizonyos területeken határozottan elzárkózott az együttműködéstől, így nem volt hajlandó változtatni a szigorú migrációs szabályokon, sem a gyermekvédelmi törvényhez hozzányúlni, amit a Tisza-kormány megtett. Rámutatott, hogy a Tisza kormányzása óta Ukrajna esetében a hatból már négy csatlakozási fejezet megnyílt, míg a Fidesz-KDNP kormányzása alatt egy sem nyílt meg, miközben a Tisza-kormány tagadta, hogy ezeknek a feltételeknek közük lenne az uniós forrásokhoz.

Bóka János hangsúlyozta, hogy az európai uniós források csupán marginálisan járulnak hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez. Példaként hozta fel a szélerőműveket, amelyeknél az uniós pénzek jelentős részét Németországban gyártott szélkerekek vásárlására költik el. Úgy vélte, a támogatásoknak a hazai gazdasági szereplők megerősítését kellene szolgálniuk, ellenkező esetben Magyarország az Európai Unió perifériájára szorul.

Arra is kitért, hogy a Tisza-kormány véleménye szerint ki fogja vezetni a rezsicsökkentést, nem azonnali megszüntetéssel, hanem a rászorultsági elv bevezetésével, így az nem jár majd alanyi jogon mindenkinek. Ezért bár egyesek jobban járhatnak, a többségnek a korábbi összegek sokszorosát kell majd fizetnie a villanyért és a földgázért. Megemlítette, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) meglátása szerint a nyugellátások túlságosan bőkezűek. Megjegyezte, noha a minimálnyugdíj drasztikus emelésével nincs probléma, a nyugdíj nem szociális juttatás vagy ajándék, hanem olyan járandóság, amit az emberek megfizettek. Végül jelezte, hogy a jelenlegi vezetés az adórendszert is átalakítja az adókedvezmények megvonása mellett, amire példaként a dohánytermékek jövedéki adójának emelését hozta fel.

Nincs gond azzal, hogy a minimálnyugdíjat drasztikusan emelték, de a nyugdíj nem szociális juttatás vagy ajándék, azt az emberek megfizették, nekik jár

– fogalmazott.