Magyar Péter: A franciaországi erőszakos cselekmények a szigorú magyar migrációs politikát igazolják

A franciaországi zavargások és erőszakos cselekmények a magyar kormány szigorú migrációs politikájának helyességét támasztják alá. Magyarország nem enged a határvédelem lazítását célzó nyomásnak, miközben az Európai Unióban is elindult a bevándorlási rendszer felülvizsgálata.

A miniszterelnök vasárnapi bejegyzésében a Franciaországból érkező megdöbbentő felvételekre hivatkozva fejtette ki az álláspontját. Tájékoztatása alapján az egyre inkább fokozódó vandalizmus és erőszak során történelmi épületek semmisültek meg, több száz rendőr szenvedett sérülést, és óriási anyagi kár keletkezett.

Legyen mindenki számára világos: a békés és jogszerű tüntetés valamint a vandalizmus és erőszak teljesen más dolog. Az első alapjog, a második pedig súlyos bűncselekmény.

Magyar Péter úgy véli, az érthetetlen rombolás egyértelműen igazolja Magyarország szigorú fellépését a bevándorlás ügyében. Kiemelte, hogy a jelenlegi helyzetben hazánk nem fog engedni a határvédelem lazítását követelő nyomásnak, és a vezetők feladata az, hogy megőrizzék a kontinentális biztonságot a jövő generációi számára.

Az az Európa, amelyet mindannyian szeretünk, ma óriási bajban van. A mi feladatunk is, hogy segítsük megőrizni a gyerekeinknek és az unokáinknak az öreg kontinenst a világ legszerethetőbb helyének.
Európa számíthat Magyarországra.
Teljes szolidaritásomat fejezem ki a francia nemzettel.

– írta.

A kormányfő a héten lezajlott uniós csúcstalálkozó kapcsán jelezte: örül annak, hogy Európa döntő többsége véleménye szerint felébredt, és szakítani kíván a korábbi megengedő gyakorlattal. A brüsszeli találkozóról hazafelé tartva rámutatott, hogy az ülésen sikerült elérniük az uniós migrációs rendszer felülvizsgálatát. Az illegális migráció elleni küzdelemről szóló péntek esti vitákról kifejtette, az európai országok többségében már a hatékony határvédelem és a jogellenesen érkezők azonnali visszaküldése vált követendő példává – számolt be róla a 24.hu.

A franciaországi zavargások eredetileg diákdemonstrációkként indultak még szeptemberben, de a helyzet gyorsan elmérgesedett. A nagyrészt a szegényebb, migráns hátterű lakosok által nagyobb arányban lakott városrészekre koncentrálódó megmozdulások során a tiltakozók gyújtogattak, rendőröket dobáltak meg, és közvetlen fizikai összecsapásokra is sor került.