Élen a vagyonnövekedés: naponta 2600 új dollármilliomossal gyarapszik a világ

A 2017 óta mért legnagyobb ütemben, 10,8 százalékkal nőtt tavaly a globális személyes vagyon dollárban számítva, amivel a növekedés már a harmadik egymást követő évben folytatódott. Az UBS svájci bank legfrissebb jelentése szerint a látványos bővülés eredményeként tavaly csaknem 1 millió új dollármilliomosa lett a világnak, ami napi szinten átlagosan 2600 új milliomost jelent.

A globális személyes vagyon tavalyi 10,8 százalékos emelkedése jelentősen meghaladta a 2024. évi 4,6 százalékos, valamint a 2023-ban regisztrált 4,2 százalékos bővülést – derül ki az UBS svájci bank 17. alkalommal bemutatott Globális vagyonjelentéséből, amelyről a Portfolio számolt be. A tanulmány rámutat, hogy a vagyonnövekedés Európában, a Közel-Keleten és Afrikában (EMEA) volt a leglátványosabb, ahol 17,5 százalékos emelkedést mértek. Ezt követi Amerika 8,5 százalékos, valamint az ázsiai és csendes-óceáni térség 5,9 százalékos bővüléssel. A regionális különbségek hátterében részben az árfolyammozgások állnak, ugyanis a dollár leértékelődése felerősítette a vagyon növekedési ütemét az Egyesült Államokon kívüli területeken.

Az egy felnőttre jutó átlagos vagyont tekintve Svájc végzett az élen 910 382 dollárral, a második helyet az Egyesült Államok szerezte meg 696 277 dollárral, míg a harmadik helyen Luxembourg állt 654 732 dollárral. Ha azonban a vagyoni helyzetet medián alapon vizsgáljuk, a listavezető helyet tavaly Luxembourg foglalta el 394 005 dollárral, amelyet Belgium követett 277 166 dollárral, a harmadik helyre pedig Ausztrália került 210 783 dollárral.

A dollárban számított milliomosok teljes száma 1,5 százalékkal emelkedett 2024-hez képest. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évben naponta átlagosan 2600-zal gyarapodott a számuk, így a világ összesen csaknem egymillió új dollármilliomossal gazdagodott. A banki jelentés külön is hangsúlyozta a legszegényebb rétegek helyzetének változását: a legalacsonyabb, azaz a 10 ezer dollár alatti vagyonnal rendelkező felnőttek globális aránya a 2000-ben mért 75 százalékról tavalyra alig több mint 41 százalékra esett vissza.