Varga Mihály: „Nem gyors, hanem sikeres euróbevezetésre van szükség”

A magyar euróbevezetésnek nem a gyorsaságra, hanem a fenntartható gazdasági növekedést megalapozó sikerességre kell épülnie, miközben a piacok 2030-ra már részben beárazták a csatlakozási kritériumok teljesítését.

A közös európai fizetőeszköz átvétele kizárólag akkor lehet sikertörténet, ha az a reálgazdasági feltételekkel és egy összehangolt stratégiával is párosul. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén, a Közgazdász vándorgyűlésen tartott előadásában kifejtette, hogy a pénzpiacok jelenleg 60 százalékos valószínűséggel árazzák be a hazai eurócsatlakozást. Ez a kedvező kockázati megítélésnek, a forint erősödésének, valamint az állampapír-hozamok március óta tapasztalt 1,9 százalékpontos mérséklődésének köszönhető, amivel a magyar hozamszint már a lengyel alá süllyedt.

A lakosság körében kifejezetten magas a csatlakozás támogatottsága: a társadalom 80 százaléka szeretne magyar eurót. Ugyanakkor mindössze a megkérdezettek 22 százaléka véli úgy, hogy az ország fel is készült a váltásra. Összehasonlításképpen ez az arány a saját bevezetésük előtt Bulgáriában 29, Horvátországban pedig 37 százalék volt.

A jegybankelnök a rendezvényen kiemelte az alapvető célt:

Úgy kell bevezetni az eurót, hogy az megalapozza a fenntartható, tartós gazdasági növekedést. Tévedés ugyanis azt hinni, hogy az euró bevezetése a gazdasági siker garanciája, a végső cél az, hogy az euró a gazdasági növekedést támogassa.

Az MNB elnöke felidézte, hogy Magyarország a 2004-es uniós csatlakozással kötelezte el magát a közös valuta mellett. A folyamat előrehaladását négy időszakra bontotta. A 2000-es években a politikai elköteleződés jelen volt, ám a hibás gazdaságpolitika miatt egyetlen kritériumot sem sikerült teljesíteni. A 2010-es években a felkészülés megerősödött, és 2015–2016-ra az ország valamennyi feltételnek megfelelt, ám ekkor a politika a kivárást választotta. A 2020-as évek globális válságai nyomán a mutatók ismét leromlottak, 2024–2025-ben egyetlen kritérium sem teljesült. Jelenleg viszont újra erős a politikai szándék, a piaci bizalom töretlen, a cél pedig a feltételek 2030-as teljesítése.

A felkészülést ugyanakkor nehezíti a megváltozott nemzetközi környezet és a lassuló világgazdasági növekedés. Varga Mihály rámutatott, hogy a bizonytalanságok korában egy-egy geopolitikai esemény – például a Hormuzi-szoros hajóforgalmáról szóló hírek – azonnali hatást gyakorol az árakra és az árfolyamokra.

Az euróbevezetés előnyei között szerepel a vállalkozások számára kulcsfontosságú árfolyamstabilitás, valamint az átváltási költségek megszűnése, ami a GDP 0,5–1,5 százalékának megfelelő megtakarítást eredményezhet. Kockázatot jelent viszont az önálló monetáris politika elvesztése, amely akkor nem okoz fennakadást, ha a magyar és az euróövezeti gazdasági, valamint inflációs ciklus szinkronban van. Míg a GDP-növekedés terén szoros a korreláció, az inflációs pályák jelenleg eltérnek. A csatlakozás vesztesei a hazai bankok lehetnek, amelyek korábbi magas profitabilitása és kamateredménye a marzsok szűkülésével csökkenni fog – írta meg a 444.

Az inflációs kritérium teljesülése a jegybankelnök szerint nem képezi akadályát a csatlakozásnak, mivel az uniós mezőnyben a magyar drágulási ütem az egyik legalacsonyabb, az MNB pedig az inflációs cél fokozatos csökkentésére és óvatos monetáris politikára készül. A folyamat része lesz az ERM II. árfolyamrendszerbe történő belépés, ahol a kötelező két évnél hosszabb tartózkodásra lehet szükség. A sikeres konvergenciához a reálgazdaság fejlesztése, a munkaerő termelékenységének és a bérek növekedésének összehangolása, valamint a csatlakozás utáni „eurófáradtság” elkerülése is elengedhetetlen.