Kapitány István újabb két Exim-bankos ügyben tett 166 milliárdos feljelentést

Összesen 166 milliárd forint értékű, az Eximbank korábbi működését érintő két újabb tranzakció miatt indult feljelentés a Nemzeti Nyomozó Irodánál hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanújával. A feltárt vitatott ügyletek összértéke ezzel már megközelíti az 1300 milliárd forintot.

A pénzintézet átvilágítása során feltárt befektetések kapcsán Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-videójában számolt be a legújabb lépésekről. A tárcavezető közlése alapján az ismeretlen tettes ellen tett beadványokkal együtt már csaknem 1300 milliárd forintnyi vitatott ügyletnél tartanak az állami bankot érintő eljárások.

A feltárt esetek közül az első egy magántőkealapot érint, amelybe a pénzintézet korábbi vezetése 56 milliárd forintnyi közpénzt helyezett el a vagyon gyarapításának szándékával. A bank belső értékelése szerint ebből az összegből jelenleg csupán 22,5 milliárd forint maradt fenn, ami 33 milliárd forintos, csaknem 60 százalékos vagyoni veszteséget jelent. Kapitány rámutatott: a konstrukcióból a Rogán Antalhoz személyesen kötődő Gubicza Ágoston alapkezelő cége profitálhatott, amely a felhalmozódó milliárdos mínuszok dacára egyre nagyobb díjazásban részesült, és 2025-ben mintegy 1,4 milliárd forintot kasszírozott. Noha a könyvvizsgálói jelentések évről évre rögzítették a veszteséget, a korábbi tisztségviselők nem kezdeményeztek változtatást, hanem jóváhagyták az alapkezelő tevékenységét.

A másik eljárás a Hungarian Real Estate Financing Zrt. kötvénykibocsátásához kapcsolódik. Ennek keretében az Eximbank több mint 110 milliárd forintért vásárolt kötvényeket a Tiborcz Istvánnal is üzleti kapcsolatban álló Jellinek Dániel Indotek csoportjának egyik leányvállalatától. A kibocsátó nem nyújtott megfelelő biztosítékot a visszafizetésre, miközben a tőke 80 százalékára a magyar állam vállalt kezességet, így a nemfizetés terhét a magyar adófizetők viselték volna. A pénzintézet ráadásul már a szerződéskötés idején piaci és jogi szempontból is kockázatosnak minősítette a konstrukciót.