Reagált a Legfőbb Ügyészség az ukrán aranykonvoj ügyében felmerült vádakra

Közleményben utasította vissza a Legfőbb Ügyészség azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kormányzati körök közvetlenül irányították volna az ukrán pénzszállítók elleni március eleji fellépést. Az igazságügyi szerv szerdán tudatta, hogy sem a korábbi, sem pedig a jelenlegi kabinettel nem tartanak fenn kapcsolatot az eljárás kapcsán, és a törvényi előírásoknak megfelelően a körülmények teljes körű feltárására törekednek.

A hatósági reakció közvetlen előzménye, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyes döntése alapján, a kormányzat által meghatározott időpontban csaptak le az ukrán szállítmányra. A Terrorelhárítási Központ kommandósai még március 5-én vontak intézkedés alá hét ukrán állampolgárt, aminek során furgonjaikból több mint 27 milliárd forint értékű aranyat és valutát foglaltak le. A Legfőbb Ügyészség hivatalos közleménye szerint az Alkotmányvédelmi Hivataltól március 4-én érkezett hozzájuk egy feljelentés, amely pénzmosás gyanúját vetette fel. Ezt a beadványt továbbították a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, amely elrendelte a nyomozást, magáról az akcióról pedig az ügyészség csak utólag szerzett tudomást.

A nyomozás felderítési szakaszában törvényességi felügyeletet ellátó szervezet tájékoztatása alapján a pénzmosás egyszerű gyanúja jelenleg is fennáll, az eljárás során pedig több külföldi jogsegélyi megkeresés is folyamatban van. Ugyanakkor a rajtaütés körülményei miatt a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt is indult eljárás. Ez egybecseng az ukrán szállítók jogi képviselőjének egy korábbi sajtótájékoztatón tett bejelentésével, miszerint a helyszínen kizárólag a TEK munkatársai voltak jelen, a NAV csak később kapcsolódott be. A lefoglalt értékek kapcsán az ukrán Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen is úgy nyilatkozott, hogy semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, az autópályán vagy egyéb utakon közlekedő autókban talált vagyon jogcímét mégis tisztázatlannak minősítette egy március 10-i rendelet. A furgonokat Volodimir Zelenszkij május eleji bejelentése szerint Ukrajna végül visszakapta.

A kirobbant konfliktus az érintett ukrán állampolgárok nemzetbiztonsági kockázatra alapozott kitoloncolási határozatait is érinti, amelyeket a védők bíróság előtt támadtak meg. A perekbe belépő Fővárosi Főügyészség az iratok megismerése után megállapította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal kellő adattal nem támasztotta alá a kockázatot, ami miatt a szakhatósági állásfoglalásokat és a kiutasítási döntéseket az idegenrendészet végül visszavonta.

A fejleményekre Magyar Péter is élesen reagált, kijelentve, hogy Orbán Viktor kézi vezérléssel irányította a bűnüldöző és titkosszolgálati szervek munkáját, amiért vállalnia kell a felelősséget. Az ukrán szállítók képviselője a történtek fényében dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész haladéktalan távozását követeli a pozíciójából, mivel álláspontjuk szerint a hivatal függetlenségébe vetett közbizalom helyreállítása érdekében a lemondása elkerülhetetlenné vált.