2027 elejétől visszamenőleg is nyomozhat Magyarországon az Európai Ügyészség

Beadta Magyarország az Európai Ügyészséghez való csatlakozási kérelmét, így hazánk válhat az uniós szervezet huszonötödik tagjává. Az integrációs folyamat nagyjából fél évig tarthat, a hatóság pedig a tervek alapján évekre visszamenőleg is nyomozhat majd a visszaélések után. A pénzügyi védelmi szervezet várhatóan 2027 elején kezdi meg a tényleges hazai működését.

Az Európai Ügyészségtől (EPPO) való távolmaradás az elmúlt tíz évben állandó konfliktusforrást jelentett az Európai Unió és az Orbán-kormány közötti jogállamisági viták során. A korábbi vezetés elsősorban az állami büntetőhatalom csorbításától és egy alapvető nemzeti hatáskör átadásától tartott, ezért fogalmazott meg szuverenitási kifogásokat a szervezettel szemben. Ezzel a megközelítéssel szemben Magyar Péter a Tisza Párt programjának részeként, már a 2024. március 15-én megtartott első demonstrációján a korrupció elleni küzdelem legelső lépéseként hirdette meg az azonnali belépést. Az Index cikke szerint Magyar Péter miniszterelnök már át is adta a hivatalos csatlakozási nyilatkozatot. A kormányfő a HVG-nek adott interjújában részletezte, hogy az adminisztráció lezárulta után, 2027 elejétől indulhat el az éles munka. „A jelenlegi tervek szerint 2021-ig visszamenőleg vizsgálódhatnak majd” – közölte Magyar Péter.

Az uniós vádhatóság jogkörei és felépítése

A szervezet 2021. június 1-jén indult el, és a 27 uniós tagállamból eddig 24 ország csatlakozott hozzá, legutóbb, 2024-ben Lengyelország és Svédország. A kimaradó államok közül Dánia és Írország már az uniós belépésük alkalmával kikötötték, hogy teljesen kimaradnak a bel- és igazságügyi együttműködésből. Az EPPO az Európai Unió adófizetőinek pénzét károsító, szándékos, úgynevezett PIF-bűncselekményeknél lát el ügyészi és vádhatósági feladatokat a bíróságokon. A hatóság a tízezer eurót meghaladó csalások, valamint a tízmillió eurónál nagyobb kárt okozó, országhatárokon átnyúló áfacsalások ellen lép fel. A tagállamokba delegált ügyészeik a helyi szervekbe tagozódva, de azoktól teljesen függetlenül, kizárólag az EPPO központjának utasításai szerint dolgoznak. Amennyiben a szervezet saját hatáskörbe von egy eljárást, a nemzeti hatóságok nem nyomozhatnak tovább ugyanabban az ügyben.

Sokan hajlamosak összetéveszteni az EPPO-t az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) munkájával, ám az utóbbi kizárólag közigazgatási vizsgálatokat folytat. Az OLAF feltárja a csalások és szabálytalanságokat, ajánlásokat tesz a pénzek visszakövetelésére, de önállóan nem emel vádat büntetőügyekben. A két intézmény szorosan együttműködik a 2021-es megállapodásuk alapján, információcserével és szakmai támogatással. Magyarországon az OLAF a hazai hatóságokkal közösen gyűjt adatokat a helyi uniós projekteknél, mint amilyen a nagy visszhangot kiváltó Elios-ügy közvilágítási projektje is volt. Annak idején az OLAF jelentése súlyos szabálytalanságokat, összeférhetetlenségi problémákat és a közbeszerzések manipulációjának gyanúját állapította meg.

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész kiválónak minősítette a magyar ügyészség és az EPPO kapcsolatát. Felidézte, hogy Laura Codruta Kövesi főügyész is többször eredményesnek nevezte a szakmai együttműködést, és jelezte, hogy valamennyi megkeresésre válaszoltak. Az európai ügyészektől évente 25-30 nyomozási határozat érkezik, főként áfára vagy vámilletékre elkövetett adócsalási ügyekben. A magyar ügyészség az OLAF ajánlásaira minden esetben elrendeli a nyomozást, vagy a már folyamatban lévő eljárások irataihoz csatolja a dokumentumokat. Az igazságügyi ajánlásokkal érintett ügyekben a hazai vádemelési arány 67 százalék, ami lényegesen meghaladja a 39 százalékos uniós átlagot.