Kitolta a kormány a babaváró hitel határidejét, enyhébb szabályozást dolgoznak ki

Meghosszabbítja a kormány a babaváró hitelek június végén lejáró gyermekvállalási határidejét, így az érintettek idén november 1-jéig kaptak haladékot. A döntés csaknem 25 ezer szerződést és több mint 180 milliárd forintnyi hitelállományt érint közvetlenül. A könnyítés mellett a Pénzügyminisztérium már egy új, az egyedi élethelyzeteket is figyelembe vevő, de jogkövető szabályozási rendszeren dolgozik.

A kormányszóvivői tájékoztatón jelentették be, hogy a diákhitelek 7,99 százalékos kamatstopjának fenntartása mellett a babaváró támogatások teljesítési idejét is kitolják. Köböl Anita kormányszóvivő elmondta, hogy a tárca egy enyhébb, de a jogkövető magatartást feltételező rendszert készít elő, amely a jövőben tekintettel lesz a különleges személyes körülményekre, például a válásokra vagy a szülők halálára. Kiemelte, hogy a kabinetnek nem a határidők folyamatos tologatása vagy a családok büntetése a célja, de az állampapír-vásárláson alapuló nyerészkedést, vagyis az arbitrázslehetőséget sem kívánják támogatni. Az új tervezetet a kidolgozása után társadalmi egyeztetésre bocsátják.

A halasztás pontos időtartamát később Magyar Péter miniszterelnök ismertette, megerősítve, hogy a végső dátum 2026. november 1-je lesz. A kormányfő kifejtette, hogy az intézkedés számszerűen 24 700 szerződést és 182 milliárd forintos hitelállományt érint közvetlenül.

Az elmúlt hét évben összesen 270 ezren vették igénybe ezt a konstrukciót, ám a családok egyötödénél az első öt évben nem teljesült a futamidő végéig járó kamatmentesség alapfeltétele, a gyermekvállalás.

Az előző kormány által szabott 2026. június 30-i határidőt a Tisza-kormány most módosította, miközben a bankrendszer képviselőivel egyeztetve kamatcsökkentést szeretnének elérni az érintetteknek, megakadályozva a spekulációt, hogy a forrásokat mindenki az eredeti célokra használja fel.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy a pénzügyi arbitrázs jelensége a Széchenyi Kártya forgóeszközhiteleire is igaz, ahol a magas vállalati betétállományok ellenére is jelen van a támogatott források visszaélésszerű használata. A kormány ugyanakkor nem tervezi a kedvezményes hitelprogramok kivezetését; a cél az, hogy a piaci kamatszintek süllyedésével a szerepük természetes módon szoruljon vissza, csökkentve az adófizetőkre háruló terheket.

A haladék ideje alatt ugyanakkor sok hitelesnél emelkedhet a kamattámogatás megfordulása miatti visszafizetendő összeg, mivel a konstrukció ötéves kamatperiódust követ, ami a jelenlegi magasabb hozamkörnyezetben jelentős anyagi terhet jelenthet azoknak, akiknél mostanában fordul át ez az időszak.