Polt Péter szerint konkrét tények és bizonyítékok nélkül, politikai nyilatkozatokkal próbálják előre bűnösnek nyilvánítani

Az Alkotmánybíróság elnöke közleményben utasította vissza Gajdos László élő környezetért felelős miniszter kijelentéseit. Polt Péter hangsúlyozta, hogy a tárcavezető egyetlen konkrét ügyet vagy bizonyítékot sem nevezett meg vele kapcsolatban, emellett a mentelmi joggal és az Alaptörvény-módosítással kapcsolatos állításokra is reagált.

Polt Péter közleményében arra reagált, hogy Gajdos László szerint megszűnt a védettsége, és a hamarosan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal előtt kell majd számot adnia a tetteiről. Az Alkotmánybíróság elnöke rámutatott, hogy a miniszter egyetlen konkrét jogsértést, magatartást vagy bizonyítékot sem jelölt meg, mégis kész tényként állította a felelősségre vonását, ami véleménye szerint nem jogi érvelés, hanem egy eljárás eredményének politikai megelőlegezése.

A testület vezetője visszautasította azokat a feltételezéseket, miszerint legfőbb ügyészi tevékenysége során jogellenes vagyonszerzésben működött volna közre. Egyúttal cáfolta azt az állítást is, hogy az Alkotmánybíróságra „menekítették” volna, emlékeztetve arra, hogy legfőbb ügyészként is az országgyűlési képviselőkével azonos mentelmi jog illette meg, így megválasztása nem teremtett számára új védettséget.

Külön felhívta a figyelmet arra is, hogy tudományos munkásságának egyik kutatási területe éppen a mentelmi jog, amely kapcsán kiemelte:

„A mentelmi jog nem a felelősség alóli kiváltság, hanem olyan eljárási garancia, amelynek fennállása sem zárja ki a büntetőjogi felelősség érvényesítését, ha annak törvényi feltételei fennállnak, és az arra jogosult szerv meghozza a szükséges döntést. A törvény előtti egyenlőség ezért nem állítható szembe a mentelmi jog intézményével”

Polt Péter emellett az Alaptörvény-módosítás kapcsán is jogállamisági aggályokat fogalmazott meg. Kifejtette, hogy a korhatár azonnali alkalmazása a folyamatban lévő alkotmánybírói mandátumokra sérti a tisztségek stabilitását, a hatalommegosztás elvét és az alkotmánybírói függetlenség európai normáit. Állásfoglalását azzal zárta, hogy a törvény előtti egyenlőség alapján senkit sem lehet bizonyítékok nélkül, pusztán politikai nyilatkozatokkal bűnösnek nyilvánítani.