Lemondásra szólította fel Juhász Hajnalkát a tiszás Melléthei-Barna Márton a gyermekvédelmi vizsgálóbizottság ülésén

Létszámhiányra, túlterheltségre és az anyagi források szűkösségére hívták fel a figyelmet a gyermekvédelmi szféra szakemberei az ágazat helyzetét feltáró parlamenti vizsgálóbizottság szerdai ülésén.

Éles vita alakult ki az országgyűlési vizsgálóbizottság szerdai ülésén, ahol a kormánypárti Melléthei-Barna Márton felszólította a vizsgálóbizottság ellenzéki, KDNP-s tagját, hogy távozzon a testületből a bicskei gyermekotthon ügyében tett korábbi kijelentései miatt. Az ellenzéki politikus korábban egy videóban a bicskei ügy tálalását a Tisza-kormány legnagyobb hazugságának nevezte.

Juhász Hajnalka visszautasította a kezdeményezést, és közölte, hogy nem mond le a tisztségéről.

„Nem a bicskei ügyet, hanem azt tartom hazugságnak, hogy a kormányoldal politikai eszköznek használja a gyermekvédelmet”

– fogalmazott a KDNP képviselője. Juhász kiemelte, hogy Melléthei abba a személybe állt bele, aki bocsánatot kért a gyermekvédelem áldozataitól a parlamentben. Emlékeztetett arra is, hogy tíz évvel ezelőtt Vízkelety Mariann néhai igazságügyi államtitkárral közösen indította el az áldozatsegítő központok országos hálózatát.

Súlyos létszámhiány és növekvő leterheltség az ágazatban

A bizottság előtt szakemberek sora számolt be a gyermekvédelmi ellátórendszerben tapasztalható problémákról. Andráczi-Tóth Veronika, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a gyermekvédelmi szolgálatoknál kiemelkedően magas a betöltetlen álláshelyek száma, a dolgozók megtartása és az utánpótlás biztosítása pedig komoly akadályokba ütközik. Az elmúlt években a betöltetlen állások aránya 7 és 16 százalék között mozgott.

Az előző kormányok alatt az Emberi Erőforrások Minisztériumában is dolgozó szakember kifejtette, hogy a dolgozók mindennapjait a nagyfokú leterheltség mellett a verbális és fizikai agresszió is nehezíti. Egy 2024-es felmérés adatai szerint több megyében már a 25-öt is meghaladja az egy családsegítőre jutó családok száma, ami megakadályozza a megfelelő figyelem biztosítását. A főosztályvezető rámutatott: a speciális szolgáltatások biztosítását jelenleg nem a tényleges szükségletek, hanem a rendelkezésre álló források határozzák meg, a felmerülő problémákra pedig a feladatfinanszírozás bevezetése jelenthetne megoldást. Jelezte azt is, hogy a korábbi kormányok idején tett szakmai javaslatok helyettes államtitkári szinten elakadtak.

Andráczi-Tóth ismertette, hogy 2025-ben 198 ezer jelzés érkezett a gyermekvédelmi jelzőrendszerbe. Ez 10 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest, a 2016-os adatokhoz viszonyítva pedig 70 százalékos emelkedést mutat.

Strukturális kihívások és bérfeszültségek

Tisztl Henrik, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke a megelőzés fontosságát hangsúlyozta a meghallgatásán.

„A legjobb gyermekvédelmi intézkedés az, amelyet nem kell megtenni, ezért nagyon fontos a prevenció.”

Az intézményvezető tájékoztatása szerint egy 2025-ös adat alapján 442 ezer gyereket kezel az alapellátás, a veszélyeztetett kiskorúak száma pedig eléri a 73 ezret. Részletezte, hogy a 2015–2016-ban végrehajtott szerkezeti átalakítások nyomán 707 szociális és gyermekvédelmi szolgálat, valamint 197 központ jött létre. A szolgálatok 30 százaléka ugyanakkor egyszemélyesként működik, amin elengedhetetlen lenne változtatni.

„A bérek jelentős emelése nélkül nem lehet megakadályozni a szakemberek fluktuációját. A tartósan alulfinanszírozott ágazatnak kiszámíthatóságra van szüksége”

– hangsúlyozta Tisztl.

A Belügyminisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának korábbi vezetője, Feffer Zsuzsanna a kórházban hagyott csecsemők helyzetéről beszélt. Tájékoztatása szerint a borsodi tapasztalatok alapján 2023 augusztusában vizsgálták meg a miskolci kórházban visszatartott újszülöttek ügyét, és mind a 23 esetben megalapozottnak találták azt a szakértői véleményt, amely alapján a csecsemőket nem engedték haza a családjukhoz. Feffer hozzátette, hogy a kormányhivatalok kétharmadánál komoly létszámhiány tapasztalható a gyámügyi területen, ahol a fluktuáció meghaladja a 20 százalékot, és az új munkatársak betanítása is nehézségekbe ütközik – számolt be róla az Index.