Matolcsy Györgyöt és fiát is meghallgatná az MNB visszaéléseit vizsgáló parlamenti bizottság

Megtartja alakuló ülését a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonvesztését és gazdálkodását vizsgáló parlamenti testület. Csőszi Attila elnök bejelentette, hogy a pénzmozgások feltárása mellett Matolcsy György volt jegybankelnök és fia, Matolcsy Ádám, valamint a döntéshozatalban érintett vezetők meghallgatását is kezdeményezik a testület előtt.

Az Országgyűlés 2026. május 26-án döntött az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról, a hattagú testület tisztségviselőit pedig június 8-án választották meg. A bizottság elnöke Csőszi Attila (Tisza), alelnökei Tuzson Bence (Fidesz) és Apáti István (Mi Hazánk), további tagjai pedig Sopov Ildikó Éva (Tisza), Weigand István (Tisza) és Hargitai János (KDNP). A testület feladata annak felderítése, hogy miként kezelték a jegybanki alapítványok százmilliárdos vagyonát, az Optima-csoport befektetéseit, az ingatlanberuházásokat és a székházfelújításokat.

A testület elnöke felidézte, hogy az alapítványi struktúra alapjait az általa „Orbán–Matolcsy-paktumnak” nevezett folyamat teremtette meg 2014 körül, amely révén 266 milliárd forint jegybanki nyereség került alapítványokhoz. Bár az Országgyűlés 2016. március 1-jén 118 igen és 58 nem szavazattal elfogadta a vagyon adatnyilvánosságának korlátozását – ekkor hangzott el Kósa Lajostól, hogy a pénz

„elvesztette közpénz jellegét”

–, az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette a módosítást, rögzítve a közpénz jelleget és az átláthatóság kötelmét.

Négy munkablokkban göngyölítik fel az ügyeket

A vizsgálóbizottság tiszás tagjai által javasolt munkaterv négy szakaszra bontja a feladatokat. Az első blokk a jogszabályi háttér kidolgozóinak és jóváhagyóinak felelősségét kutatja. A második a tranzakciós pontokat és a befektetéseket vizsgálja: ide tartozik a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványtól az Optimához került 127,5 milliárd forint, a campus befejezésére adott további 19,5 milliárd forint, a 20 milliárdos felújítás után 9 milliárdért árult balatonakarattyai ingatlan, a 105 milliárdra drágult MNB-székház, valamint a lengyel GTC és a svájci Ultima Capital külföldi részvénybefektetései. A harmadik blokk a meghallgatásoké, a negyedik pedig a zárójelentés 2026. december 31-ig történő összeállítása.

Súlyos pénzbírság és szabadságvesztés fenyegeti a távolmaradókat

A bizottság eljárását új törvényi szankciók biztosítják: az önhibájából távol maradó meghívottat első alkalommal 100 ezer, a második alkalommal 1 millió forintos bírság terheli, két egymást követő mulasztás után pedig a bizottság elnöke rendőri elővezetést rendelhet el. A valótlan vagy hiányos adatszolgáltatás két évig, bűncselekmény elfedése esetén a Büntető Törvénykönyv szerint akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Párhuzamos ügyészségi eljárás zajlik

Miközben a vizsgálóbizottság a politikai és intézményi döntések felelősségét keresi, a büntetőjogi felderítést független hatóságok végzik. Az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásának ellenőrzése után 2025. március 19-én tett feljelentést. A Legfőbb Ügyészség 2026. április 21-én vonta magához a nyomozást, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt. A nyomozók május végén 17 jogi személynél tartottak kutatást, ahol több száz doboznyi iratot és jelentős mennyiségű elektronikus adatot foglaltak le.

Ezt olvastad már? Toroczkai: Százezer oldalnyi dokumentumot kell átnéznie a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságnak