Megugrott a javítóintézetekből engedély nélkül távozó fiatalok aránya a Szőlő utca bezárása óta

A korábbi évtizedekben tapasztalt 10 százalékos átlaghoz képest tavaly december óta mintegy 30 százalékra emelkedett a javítóintézetekből megszökő gondozottak aránya.

A budapesti Szőlő utcai létesítmény bezárását követően komoly terhelés hárult a megmaradt hálózatra: az Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola növendékeinek száma mintegy másfélszeresére ugrott, 60-ról 90-re emelkedett, miközben a folyamat pontos okai egyelőre tisztázatlanok – számolt be róla a Népszava. A 160 férőhelyes komplexumban a megmaradt nevelők fokozott leterheltséggel és túlórákkal igyekeznek fenntartani a folyamatos működést, miközben az intézmény dolgozóinak 10 százaléka, összesen 12 munkatárs távozott véglegesen vagy átmenetileg.

Személyzeti kihívások és szigorú felvételi követelmények

A létszámcsökkenés hátterében döntően nem a gyermeklétszám hirtelen emelkedése állt, hanem a működési modell megváltozása. Több pedagógus végzettségű alkalmazott ugyanis nehezen alkalmazkodott a szociális területet felváltó, parancselvű büntetés-végrehajtási struktúrához. Bár érdeklődők akadnak a megüresedett álláshelyekre, a szigorú felvételi protokoll – amely magában foglalja a pszichológiai alkalmassági és a kifogástalan életvitelt ellenőrző vizsgálatot – legalább négy hónapot vesz igénybe. A belépő új kollégáknál emellett hozzávetőleg egyéves gyakorlat szükséges a teljesen önálló munkavégzéshez.

A nevelési feladatok összetettségét jelzi, hogy a gondozottak egyéni bánásmódot igényelnek, és sokan speciális szaktudás birtokában fejleszthetők, mentorálhatók a leghatékonyabban. Ezzel összefüggésben Raffai Zoltán, a Pedagógusok Szakszervezete gyermekvédelmi tagozatának helyettes vezetője, az aszódi intézmény nevelőtanára kifejtette:

Nem volt jó az előző kormány kommunikációja, amely bűnözőnek állította be az összes javítóintézetben élő gyereket, de a jelenlegi álláspont sem feltétlenül igaz arról, hogy ezek a gyerekek csak egy kicsit rosszak.

A Szőlő utcai telephelyről Nagykanizsára, Debrecenbe és Tökölre is helyeztek át fiatalkorúakat, míg az aszódi központba a jogerős ítélettel rendelkezők érkeztek. Az ellátottak körében egyre gyakoribb a pszichiátriai ellátás iránti igény, valamint a korábbi szerhasználat jelenléte, miközben az érintettek alig beszélnek a korábban átélt nehézségeikről.

Kormányzati források és átszervezés

A korábbi belügyminiszter, Pintér Sándor 2026. március 14-i határnappal szüntette meg jogutód nélkül a budapesti Szőlő utcai javítóintézetet, azt megelőzően pedig, 2025 decemberében kormányrendelet rendelte a szakterület felügyeletét a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól a büntetés-végrehajtáshoz.

A rendszer működési keretei ismét átalakulnak: októbertől a javítóintézetek visszakerülnek a polgári gyermekvédelem kötelékébe, és irányításuk a Szociális és Családügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik majd. A kabinet 3 milliárd forintos forrást biztosít a működési feltételek javítására. A tárca tájékoztatása alapján a fővárosi egység megszűnése miatt négy helyszínen zajlik a javítóintézeti feladatellátás, a szakmai munka megerősítése és a szakdolgozói támogatások rendezése pedig a folyamatban lévő fejlesztési irányok közé tartozik.