Ismertette a 2027-es költségvetés főbb intézkedéseit Magyar Péter

A kormány több mint 2100 milliárd forintos intézkedéscsomagot hajt végre a kiadási és bevételi oldal átalakításával, miközben a lakossági adókedvezményeket, az ágazati béremeléseket, a családi támogatásokat és a nyugdíjak növelését helyezi a középpontba.

Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben mutatta be a 2027-es költségvetés részleteit. A kabinet számításai szerint a tervezett forrásokat a rendszer korábbi pazarlásainak felszámolása biztosítja. A kormányfő a parlamentben az ellenzéki Fidesz-frakcióhoz fordulva indokolta a források átcsoportosítását:

„Volt pénz, tisztelt Mészáros Lőrinc-frakció! Önök döntöttek úgy, hogy inkább ezt a pénzt ellopják. Mi ezt a pénzt egyszerűen visszaadjuk Magyarországnak, a magyar embereknek!”

Jelentős adócsökkentés és a családi támogatások megduplázása

A jövő évi büdzsé alapján 2027-től 9 százalékos, egy számjegyű kulcsra csökken a minimálbér személyi jövedelemadója. A 680 ezer forintos havi jövedelem alatti sávban mindenkinek mérséklődik a fizetendő teher, ami mintegy két és fél millió munkavállalót érint. Az édesanyák adómentességét egymillió forintos jövedelemhatárig tartják meg, az ezt meghaladó rész adókötelessé válik, emellett a kedvezményt nem terjesztik ki a 40 év feletti, kétgyermekes anyákra.

A kormány megduplázza a családi pótlék összegét. A módosítás nyomán az egygyermekes családok havi 12 200 forinttal (évente 146 140 forinttal), a kétgyermekesek a korábbi 26 ezer forint helyett 53 200 forinttal (évente plusz 319 200 forinttal), a háromgyermekesek havonta 48 ezer forinttal (évente 576 ezer forinttal), a négygyermekesek pedig havi 64 ezer forinttal (évente 768 ezer forinttal) kapnak többet. Az otthonápolási díj összege 50 százalékkal növekszik.

Nyugdíjemelés, béremelések és lakhatási programok

Január 1-jétől a minimálnyugdíj 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik, és sávos emelést hajtanak végre az alacsonyabb nyugdíjaknál is. A 13. havi nyugdíj megmarad, emellett kifizetik a 14. havi nyugdíj első hetét. Az 500 ezer forint alatti ellátásban részesülők nyugdíjas SZÉP-kártyát kapnak.

Az oktatási és nevelési segítők nettó bére átlagosan 21,5 százalékkal, a szociális és gyermekvédelmi szféra dolgozóinak illetménye pedig átlagosan 17,8 százalékkal nő. Az egészségügyi ágazat 510 milliárd forintos többletforráshoz jut. Az önkormányzatok támogatása 64 milliárd forinttal bővül, miközben a tehetősebb településeket terhelő szolidaritási hozzájárulást 62 milliárd forinttal, vagyis 15 százalékkal csökkentik.

Az Otthon Start elnevezésű konstrukciót felváltja a 18 és 41 év közöttiek számára elérhető Wekerle+ program. Ebben az új ingatlanok vásárlása fix 3 százalékos, a használtaké fix 5 százalékos kamatozású hitellel valósulhat meg. A rendszeres megtakarítók állami támogatást is kapnak: a befizetések 10 százalékát az első öt évben, majd a hatodik évtől 20 százalékát teszi hozzá a kabinet. Az energetikai korszerűsítést szolgáló kölcsön keretét 6 millióról 15 millió forintra emelik, szintén fix 3 százalékos kamat mellett. A babaváró hitel, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés feltételei változatlanok maradnak.

Új bevételek és gazdaságfejlesztési intézkedések

A bevételi oldalon bevezetik a milliárdosok vagyonadóját, amelytől évente 200 milliárd forintot várnak. A társasági adó kulcsa 9-ről 11 százalékra emelkedik, a társasági adó és az innovációs járulék módosításából 260 milliárdos pluszbevételt terveznek. A kiskereskedelmi különadónál az 1 és 50 milliárd forint közötti adóalapra 0,45 százalékos kulcs érvényesül, miközben egymilliárd forint alatt megmarad a mentesség.

Növekszik az energiacégek, a bankok, a biztosítók és a kereskedelmi láncok hozzájárulása; az energiaszektortól 100 milliárd forintos többletet vár a kormány. Emelkedik a dohánytermékek és a szeszes italok adója, a bányajáradék, a reklámadó mértéke pedig 3,75 százalékra módosul. A cégautóknál a második járműtől kezdve megszűnik az adókedvezmény.

A gazdaság élénkítését szolgáló Ganz Ábrahám hitelprogram kerete 230 milliárd forintra nő. Jövőre kivezetik az árrésstopot. A sporttao keretét felszámolják, helyette 150 milliárd forint közvetlen költségvetési támogatást nyújtanak.

Infrastrukturális téren 331 milliárd forintnyi uniós forrást fordítanak közlekedésre: 35 új intercity-motorvonatot és 41 HÉV-szerelvényt szereznek be, valamint megkezdik a tíz legfontosabb vasútállomás felújítását. 221 milliárd forintból átfogó vízmegtartási program indul 10 ezer kilométernyi belvízcsatorna fejlesztésére, különösen a Homokhátság térségében. A villamosenergia-hálózat 868 milliárd forintos korszerűsítése keretében utat nyitnak a szélenergiának, kiaknázzák a geotermikus energiát, 2030-ig 3 gigawatt energiatároló kapacitást építenek ki, és 57 ezer háztartási tároló létesítését támogatják.

Útjára indul egy 100 milliárd forintos közútfejlesztési és kátyúmentesítési projekt, folytatódik az M1-es autópálya bővítése és a mohácsi Duna-híd építése. A költségvetésben 300 milliárd forintos biztonsági tartalékot képeznek, a GDP-arányos hiánycélt pedig 4,9 százalékban határozták meg.