Márki-Zay Péter is belement az Áder-vitába

Éles közéleti vita alakult ki a volt köztársasági elnök körül, miután a hódmezővásárhelyi polgármester is megszólalt a vagyonkezelő alapítványok és a jogállamiság kérdéseit érintő ügyben. Márki-Zay Péter éles kritikát fogalmazott meg a teljes rendszer működésével és a felső körök szerepvállalásával szemben.

Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebookon közzétett bejegyzésben fejtette ki az álláspontját az Áder János körül kialakult vitában. A 2022-es országgyűlési választás ellenzéki miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott, hogy a volt köztársasági elnök is „rendesen ki lett tömve” közpénzzel. A polgármester megszólalásának közvetlen apropóját az adta, hogy Magyar Péter állítása szerint az Áder Jánoshoz köthető, környezetvédelmi célú Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány eddig 18,3 milliárd forint közpénzben részesült. Fontos kiemelni, hogy ez az adat Magyar Pétertől származik, és a megfogalmazott vádakat a volt államfő vitatja.

A mérsékelt arcból vitatéma lett

Márki-Zay Péter felidézte, hogy korábban sokan – köztük saját bevallása szerint ő maga is – a Fidesz mérsékeltebb, visszafogottabb és kulturáltabb arcának tartották Áder Jánost. Úgy fogalmazott, hogy a korábbi elnök egykor azért vonult az Európai Parlamentbe, hogy kellő távolságot tartson Orbán Viktortól, és csak akkor vállalt ismét hazai szerepet, amikor felkérték köztársasági elnöknek. Az eddig szótlan volt államfő neve most azért került a közéleti viták középpontjába, mert a jogállamiság védelmére hivatkozva kiállt Sulyok Tamás mellett, akinek az elmozdítását a kormány alaptörvény-módosítással készíti elő.

Áder egy podcastadásban kifejtette, hogy a köztársasági elnököt kizárólag megfosztási eljárás keretében lehet törvényesen elmozdítani, és arra figyelmeztetett, hogy az utódnak nem lesz erkölcsi tekintélye, ha az elődjét alkotmányellenes módon távolítják el.

A polgármester szerint a történtek után derült ki, hogy a volt államfő sem tudott ellenállni a pénz vonzásának. Mint írta, miközben a környezetvédelmi alapítvány milliárdokat kapott, Orbánéknak nem volt sem környezetvédelmi minisztériumuk, sem komoly környezetvédelmi politikájuk, a környezetvédelem ügye pedig meglehetősen mostoha bánásmódban részesült. Bejegyzésében Márki-Zay Péter éles kritikát fogalmazott meg a teljes rendszerrel szemben:

„Nem az volt a kérdés, ki marad tiszta, hanem az, hogy ki milyen mélységig vállalt szerepet Magyarország fosztogatásában, a hatalommal való visszaélésben és a befolyással való üzérkedésben.”

Hozzátette, hogy „castinggal sem lehetett volna annyi jellemtelen haszonlesőt összeszedni, mint amennyit Orbán Viktornak sikerült maga köré gyűjtenie”, és a rendszer teljes felszámolását sürgette.

Milliárdos vita a háttérben

A feszültség tágabb hátterében a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) felszámolása áll. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében elfogadott törvény alapján a nem egyetemi alapítványokat 2026. augusztus végéig, az egyetemieket pedig 2027. augusztus elejéig szüntetik meg, a nekik juttatott állami vagyont pedig visszaveszik.

A kormányfő a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón úgy reagált Áder kritikájára, hogy érthető a sértődöttség, hiszen a kekvák állami tulajdonba vételével a hozzá köthető alapítvány is állami fenntartásba kerül. A megszűnésre ítélt Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány feletti állami alapítói jogokat egyébként Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja.

Áder János közleményben szólította fel Magyar Pétert, hogy legkésőbb július 6-ig tegye közzé az állításait alátámasztó bizonyítékokat, vagy kérjen bocsánatot. A vagyonkezelők körüli feszültség máshol is érzékelhető: Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter levélben figyelmeztette Szentkirályi Alexandrát, hogy az általa vezetett kuratórium tartózkodjon az alapítványi vagyontárgyak értékesítésétől.