Felülvizsgálják a múzeumi műtárgyak elhelyezését: Tarr Zoltán szigorít a kölcsönzési gyakorlaton

Szigorú átvilágítást kezdeményezett a kultúráért felelős minisztérium: bekérték az összes múzeumtól azoknak a műtárgyaknak a listáját, amelyek jelenleg nem közgyűjteményi, hanem egyéb közintézményi vagy magánkézben lévő helyszíneken találhatók.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Facebookon közölte, hogy az előző kormányzat politikusai a nemzeti műtárgyakat

„úgy kezelték, mintha plázában válogatnának a számukra tetsző dekorációs tárgyak között”.

A tárca a jövőben élesen elhatárolódik attól a korábbi gyakorlattól, amely lehetővé tette, hogy a nemzeti kulturális örökség darabjai politikai vagy egyéni ízlés alapján kormányzati épületekbe vagy magánszemélyekhez kerüljenek. A minisztérium álláspontja szerint a műtárgyak nemzeti közkincsnek minősülnek, sorsukról nem dönthet az, hogy „melyik politikus mit látna szívesen a falán”. A mostani felülvizsgálat célja, hogy feltérképezzék, pontosan hova vándoroltak a műalkotások, és milyen szerződéses feltételek kapcsolódnak ezekhez a kihelyezésekhez.

A téma aktualitását az adja, hogy a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) alkotásai közül csaknem száz darab biztosította korábban a kormányzati terek komfortérzetét. A 24.hu korábbi gyűjtése alapján – a Szépművészeti Múzeum összesen 1293 műtárgyat adott ki nem kiállítási célokra.

Az Országgyűlés Hivatala 518, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 289, a Várkapitányság 109, az Alkotmánybíróság 66, a Sándor-palota 46, a Kúria pedig 27 festményt kapott meg.

Emellett számos egyetem, négy önkormányzat, sőt reprezentációs célból egyházi intézmények is részesültek a kölcsönzésből.

Magánszemélyek számára eddig szintén elérhető volt a lehetőség, kölcsönzési díj ellenében; tavaly egy komáromi agrárcég havi 20 ezer forintért tartott magánál egy festményt. Nyolc évvel ezelőtt Habony Árpád is kapott kölcsönbe alkotásokat, amiért a források szerint biztosítást sem fizetett.

Magyar Péter múlt havi, Karmelitában tartott tárlatvezetése pedig arra világított rá, hogy a nagyközönség számára elzárt kormányzati terek falain az MNG legnevesebb művészeinek csúcsképei függtek. A minisztérium mostani vizsgálata ezeknek a gyakran porosodó raktári műveknek a sorsát és a politikai preferenciák alapján történő kihelyezésük rendjét kívánja rendezni.