Vitézy: börtön járhat a hiányos vagyonnyilatkozatokért

A jövő héten nyújtják be az Országgyűlésnek az uniós források felszabadításához szükséges átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagot, amellyel a kormány már a nyáron hozzáférne a támogatásokhoz. A javaslat szigorítja a vagyonnyilatkozatok rendszerét, kiterjeszti az Integritás Hatóság jogköreit, és teljesen felszámolja a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat. Ha egy tisztségviselő lényegi információt hagy ki a nyilatkozatából, a jövőben akár két év börtönbüntetést is kaphat.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a törvény részleteiről már tárgyalt a kabinet, a jövő héten pedig Görög Márta igazságügyi miniszter fogja benyújtani azt az Országgyűlésnek. A módosítások jelentik azt a jogállamisági feltételrendszert, amely az európai uniós források hazahozatalához szükséges.

A miniszter kiemelte, hogy korábban az Orbán-kormány a vagyonnyilatkozatok átláthatóságának és az Integritás Hatóság korrupcióellenes hatásköreinek elutasításával hagyta veszni ezeket a történelmi forrásokat, aminek következtében 2 milliárd eurót véglegesen elveszített az ország. Ebből a lejárt keretből vasúti és környezetvédelmi fejlesztéseket lehetett volna megvalósítani. Vitézy azt is hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is csatlakozni kíván az Európai Ügyészséghez, valamint nyilvánossá teszik a magántőkealapok és kockázati tőkealap-kezelők végső tulajdonosainak nevét.

A csomag részeként a Btk. szigorításával két év szabadságvesztésre számíthat az a közéleti szereplő, aki fontos dolgokat hagy ki a vagyonnyilatkozatából. Az Integritás Hatóság (IH) uniós kérésre új jogköröket kap a nyilatkozatok felülvizsgálatára, így saját kockázatelemzés, bejelentés vagy a kiemelt közszereplők automatikus vizsgálata alapján is ellenőrizheti az adatok valóságtartalmát. A hatóság hozzá fog férni a gépjármű-, hajó- és bűnügyi nyilvántartásokhoz, így kiderítheti, ha valaki eltitkolt egy vadászkastélyt, jachtot vagy egy fél lakást. Amennyiben a hiánypótlás után is visszásságot találnak, a megfelelő szervek segítségével elindulhat a tisztségtől való megfosztás folyamata. A jogrendbe bekerülő vádkorrekciós eljárás révén az IH bíróság előtt kényszerítheti ki a nyomozás folytatását, ha az ügyészség vagy a rendőrség megszüntetne egy korrupciós ügyet. Emellett az uniós forrású közbeszerzéseknél két hónapos felfüggesztést kérhet a vizsgálat idejére, miközben szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok és az állami támogatásokkal való elszámolás is.

A javaslatcsomag másik kiemelt része a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz a kekvák felszámolása, aminek a rendezése prioritás az új magyar kormány számára, hogy augusztus végéig hozzájusson a Helyreállítási Alap több mint 10 milliárd eurójához. A Tisza már az Alaptörvény-módosító javaslatában is érintette a témát, mivel az Európai Bizottság a közérdekkel ellentétes, szabályozatlan privatizációként azonosította a kekvák létrehozását. A kabinet javaslata alapján a kekvák vagyona visszakerül az államhoz, az intézmények pedig állami fenntartásúak lesznek.

Augusztus 31-ig a nem felsőoktatási alapítványokról – mint a Nemzeti Ménesbirtok vagy a Matthias Corvinus Collegium (MCC) – döntenek. Az MCC korábban bejelentette, hogy a forma megszűnése esetén hagyományos alapítványként folytatja tevékenységét ‒ erről a Telex írt. Az államosítás során csak a korábban is állami tulajdont veszik vissza, így a Mol vagy egyéb piaci szereplők esetében az általuk beletett pénzeket és összegeket elkülönítik, és visszaadják nekik az őket megillető vagyont. A felsőoktatási kekváknál a tanévkezdés védelmében az alapítványi forma 2027 augusztusáig megmarad, de a kuratóriumok újraválasztása és az összeférhetetlenségi szabályok már idén érvényesek lesznek.

Az Oktatási Minisztérium a szakemberekkel közösen dolgozza ki a Semmelweis vagy a Képzőművészeti Egyetem jövőbeni egyedi működési formáit. Az intézkedések közvetlenül kapcsolódnak Magyar Péter és Ursula von der Leyen múlt heti tárgyalásához, ahol a legfontosabb részeket gyorstalpalóban összefoglaló megállapodás alapján 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról egyeztek meg, ami részben összekapcsolódik további 16,2 milliárd euróval is.