Az Orbán-éra több gyanús közbeszerzése miatt is feljelentést tett a kormány

Köböl Anita és Magyar Éva kormányszóvivők részletesen ismertették azokat a területeket, ahol az új kormányzat visszaéléseket tárt fel a legutóbbi, Magyar Péter távollétében megtartott miniszteri értekezleten.

• Civil szervezetek összefonódása: A kabinet döntése alapján hét civil szervezet közötti összefonódás miatt tesz feljelentést a kormány. Az érintett tömörülések egyike a Ficsak – Fiatal Családosok Klubja, amelynek irányításáért korábban Király Nóra, a Fidesz csepeli képviselőjelöltje felelt.
• Médiafigyelési túlárazások: Az Observer Médiafigyelővel kötött megállapodások azonnali felülvizsgálatát is elrendelték. A szolgáltatásért kifizetett összegek növekedése ugyanis messze felülmúlta a gazdasági inflációt, és nem állt egyértelmű arányban a kapott tartalommal.
• NMHH adattörlési kódok: Büntetőeljárás indul a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gigantikus költései miatt is. A vizsgálat szerint 2021 és 2026 között több mint 31 milliárd forintot utaltak át a veglegestorles.hu platform kódjaira, miközben a kifizetések olyan tételeket is fedeztek, amelyeket a lakosság végül egyáltalán nem aktivált.
• Egyházi ingatlanfejlesztés: A miniszteri kabinet költségvetési csalás és hamis magánokiratok használata miatt fordult a hatóságokhoz a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Palotanegyedbe tervezett beruházása kapcsán. A korábbi kabinet által finanszírozott, két budapesti ingatlant érintő fejlesztés költségkerete a folyamatos módosítások nyomán 34,2 milliárd forintra duzzadt, miközben a projekt papírmunkája átláthatatlanná és hiányossá vált.
• Szervezett politikai fellépés: A Miniszterelnökség belső átvilágítása feltárta, hogy az Orbán Viktor lakossági fórumán erőszakosan közbelépő, sötét ruhás férfi nem magánszemélyként, hanem a Fidesz hivatalos munkatársaként és személyi titkáraként tevékenykedett a helyszínen.
• Egészségügyi könnyítések: Az elektronikus beutalók informatikai problémái miatt a kormány 2027 nyaráig türelmi időt biztosít a szolgáltatóknak, így elhalasztják a szankciók bevezetését. Az egészségügyi tárca ezzel egy időben a receptre felírt medicinák teljes áfamentességét készíti elő.
• Agrárszigor és uniós szoftverek: A Nemzeti Agrárkamara működését szigorúbb alapokra helyezik, átalakítják a tisztségviselők választási folyamatát, és eltörlik a kamarai alkalmazottak anyagi juttatásait. Ezzel párhuzamosan Magyarország kötelezettséget vállalt az Arachne elnevezésű uniós kockázatkezelő szoftver alkalmazására, amely a mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó visszaélések és összeférhetetlenségek kiszűrését szolgálja.
• Fogyasztóvédelem és rezsitámogatás: Hivatalosan is zöld utat kapott a „Right-to-repair” uniós direktíva hazai bevezetése, amely kötelezi a gyártó cégeket a javítási szolgáltatások biztosítására és az alkatrészek méltányos árazására. Ezenfelül a kabinet 25,9 milliárd forintos támogatást különített el a távhőszolgáltatás működtetésére, aminek köszönhetően a lakossági költségek 60 százalékát a költségvetés állja.
• Védelmi és gazdasági stratégiák: Megkezdődött az uniós SAFE hadiipari hitelkeret lehívásának elemzése, miközben a védelmi célú kiadásoknál Magyarország 2031-re a GDP 2,5 százalékát, 2035-re pedig az 5 százalékos NATO-hozzájárulást tűzte ki célul. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról szóló törvénytervezetet legkésőbb pénteken benyújtják a parlament elé.