Megvannak a Tisza Párt alkotmánybíró-jelöltjei

Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága hétfőn hallgatta meg a szervezet által jelölt szakembereket.

Az Alkotmánybíróság újragondolását és újraépítését jelölte meg a következő időszak legfőbb feladataként Ligeti Miklós büntetőjogász. A Tisza Párt jelöltje a parlamenti bizottság előtti meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy jelenleg egy „foglyul ejtett Alkotmánybírósággal” kell szembenézni, amely sok esetben nem jogállami irányban, gyenge érvanyaggal, nem az elesettek oldalán állva működött. Hozzátette, hogy tapasztalataival tudná segíteni a testület méltóságának visszaadását, mivel az elmúlt 14 évben megtapasztalta, milyen az, amikor a hatalom nem tartja tiszteletben a jogszabályokat.

A testületbe szintén a Tisza Párt által jelölt Chronowski Nóra egyetemi tanár, alkotmányjogász és az MTA doktora arról beszélt, hogy egy törvény megsemmisítését a sikeres alkotmányos átalakulás bizonyítékának tekintené, nem pedig kudarcnak. Az alkotmányosság legfőbb értékeként a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot jelölte meg, kiemelve a sérülékeny csoportok védelmét és az alkotmányjogi panaszok kivizsgálását. Egy vitatkozó, érvelő közösségként képzeli el a testületet, amihez szerinte a szakmai legitimáció megerősítésére van szükség.

Kovács András György, a Tisza Párt harmadik jelöltje hangsúlyozta, hogy a Sólyom László rendszerváltó Alkotmánybírósága által megteremtett magyar alkotmányosság joggyakorlatának újraélesztésénél nincs felemelőbb feladat egy bíró számára. Három évtizedes igazságszolgáltatási pályafutására hivatkozva elmondta, tapasztalatot szerzett a nemzetközi jog, az uniós jog és az alaptörvény összhangban történő alkalmazásában. Egy felvetésre válaszolva pedig kijelentette, hogy nem vonódott be a politikába, és a feltételezést is sértésnek tartja.

Az Ab iránti bizalom helyreállításában a hiteles és független tagokat tekinti a legfontosabbnak Orosz Árpád Gábor, a Tisza Párt negyedik jelöltje. A Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője kiemelte, hogy megalapozott döntés csak valódi szakmai vitában alakulhat ki, miközben fontos a döntések következményeinek mérlegelése is. Hozzátette, hogy a törvény betűje mögé kell nézni, ugyanakkor a kereteket tisztán látva senki sem lehet önkényes jogfejlesztő.