Fürcht Pál szerint felső utasításra próbálták leállítani a Völner-ügy nyomozását

Meghallgatta a parlament végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjét, aki állítása szerint politikai jellegű utasításokat is kapott az eljárások során. Értékelése szerint Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter semmit sem tudott az ügyről, a végrehajtási területet teljes egészében átengedte a helyettesének.

A parlamenti testület ülését Toroczkai László, az ellenzéki Mi Hazánk Mozgalom elnöke konferálta fel. A meghallgatáson Fürcht Pál tisztázta, hogy jelenleg is ügyészként dolgozik, ám egy televíziós nyilatkozata miatt felfüggesztették az állásából. A sajtónak nem nyilatkozhat, hivatalos eljárásban viszont beszélhet az ügyekről.

Jelenleg ügyész vagyok, de felfüggesztettek az állásomból egy televíziós nyilatkozat miatt

– mondta el a volt főügyész.

Meghallgatásán visszatért a 2007-ben és 2008-ban tapasztalt végrehajtói visszaélésekre, majd rátért a Völner–Schadl-ügyre. Értékelése szerint Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter semmit sem tudott az ügyről, a végrehajtási területet teljes egészében átengedte a helyettesének.

Azt láttuk, hogy nem volt benne szerepe

– fogalmazott Fürcht Varga szerepével kapcsolatban.

Beszámolója szerint próbálták kisiklatni a nyomozást, és Völner Pál korábbi államtitkárral szemben leállítani az eljárást, de a nyomozók ezt nem hagyták, mert úgy vélték, ezzel bűnpártolást követnének el. Felidézte, hogy megkereste őt a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetője, Tomin Szilvia tábornok.

Tomin Szilvia tábornok közölte velem, fentről utasítást kapott, hogy a Völner-Schadl-ügyből nem lehet semmi

– ismertette a bizottság előtt.

Elmondta, hogy a helyzet miatt felhívták Ibolya Tibor fővárosi főügyészt. A megoldás az lett, hogy a fővárosi nyomozóügyészség részéről Végh Tamás tett feljelentést, így indult meg az eljárás. Tomint és társait ezt követően a gyermekvédelmi területre csoportosították át, ahol ők ásták ki Juhász Péter Pál ügyét is. Ibolyát egy politikus számonkérte a feljelentés miatt, amire azt válaszolta, nem akart bűnpártolást elkövetni; később le is váltották.

A volt főügyész említést tett egy titkosszolgálattól érkezett alügyészről is, akinek a testvére a Legfőbb Ügyészségen volt vezető. A kollégái jelezték, hogy az alügyész által elvégzett munkáról szóló jelentéseket nem hajlandóak aláírni, a felettes ügyész testvér pedig szóban utasította őket a nyomozás befejezésére. A vezetékneve alapján Szathmáryról beszélhetett. Fürcht állítása szerint szóbeli utasítást kaptak a felettesüktől a hiteles másolatok megsemmisítésére, ám ő ez ellen tiltakozott, és az anyagokat egy páncélszekrénybe rejtették, amelyek tudomása szerint ma is megvannak.

Érzem az erkölcsi felelősséget

– jelentette ki, hozzátéve, ha mindent jól csináltak volna, nem történtek volna ilyen ügyek. Politikussal a nyomozások során nem találkozott, kivéve Rogán Antal és Varga Judit kihallgatásakor; elmondása szerint a kapcsolatot a legfőbb ügyész tartotta a politikusokkal. A ülés végén arra a kérdésre, hogy kapott-e politikai jellegű utasításokat, igennel felelt.

Fürcht volt a nyomozati oldalról a Völner–Schadl-ügy kulcsfigurája, aki 2024 márciusában sajtótájékoztatót tartott, miután Magyar Péter jelenlegi miniszterelnök közzétett egy hangfelvételt. A felvételen Varga Judit korábbi igazságügyi miniszterként arról beszélt, hogy Rogán Antalék kihúzatták magukat a vádiratból. Fürcht akkori nyilatkozatában megerősítette, hogy beazonosították a iratokban szereplő Tóni, Barbara és Ádám nevét, de esetükben nem találtak bűncselekményre utaló nyomokat. Akkor még tagadta, hogy bele lehetne nyúlni a nyomozásba, mivel az ügyészségi iratok eltüntetése fizikai képtelenség.

A volt főügyész idén júniusban mondott le a KNYF éléről az aranykonvoj-ügy miatt. A múlt héten a legfőbb ügyész jogkörében ideiglenesen eljáró legfőbbügyész-helyettes, Lajtár István a nyilatkozatai miatt felfüggesztette ügyészi állásából – számolt be a 24.hu.