Nálunk tanácskozik Európa közlekedéstudományi elitje: TRA konferencia Budapesten

Budapesten rendezi meg idén az Európai Bizottság a Transport Research Arena (TRA) elnevezésű nagyszabású nemzetközi közlekedési konferenciát, amelyen több mint száz kiállító mutathatja be a legfrissebb infrastruktúra- és járműtechnológiai fejlesztéseit. Az esemény nyitóceremóniáján Vitézy Dávid frissen kinevezett közlekedési és beruházási miniszter éles kritikával illette a korábbi kabinet döntéseit, és teljes irányváltást sürgetett a hazai vasút- és közösségi közlekedés fejlesztésében.

A kétévente, mindig más európai nagyvárosban jelentkező tudományos és ipari csúcstalálkozón a fejlett járműtechnológiák mellett kiemelt szerepet kapnak a magyar innovációk is. A TRA hivatalos közleménye szerint a szakmai közönség részletesen megismerheti a ZalaZONE járműipari tesztpályát, a Széchenyi István Egyetem önvezető autókkal kapcsolatos kutatásait, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közreműködésével folyamatosan fejlesztett, szenzorokkal felszerelt M1–M7-es autópálya-bevezető szakaszt. A konferencia szervezésében magyar részről aktívan közreműködik a Magyar Közút, a Közlekedéstudományi Intézet és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) is, míg a rendezvényen az Európai Bizottság részéről Magda Kopczynska, a Mobilitási és Közlekedési Főigazgatóság vezetője is képviselteti magát.

A rendezvényen a TRA Visions Awards keretében elismerik az európai közlekedési ökoszisztémát előremozdító kutatókat, a legnagyobb figyelmet azonban Vitézy Dávid nyitóelőadása kapta. A miniszter – aki pikáns módon eredetileg nem kapott meghívást az eseményre, mivel azt még a korábbi Építési és Közlekedési Minisztérium szervezte – kijelentette:

„A választók határozott nemet mondtak az előző kormányzat közlekedéspolitikájára, világos felhatalmazást adtak a közösségi közlekedés és a vasút fejlesztésére.”

A tárcavezető szerint Magyarország az utóbbi években alapvető európai közlekedéspolitikai elvekkel ment szembe azzal, hogy miközben a környező államok, mint Csehország, Lengyelország vagy a balti országok nagy sebességű vasúthálózatot építenek, addig itthon vasúti projekteket állítottak le és vonalakat zártak be. Példaként megemlítette, hogy első miniszterjelölti útja éppen a korábban vasút nélkül maradt Komlóra vezetett.

Vitézy hangsúlyozta, hogy bár az autópálya-hálózat jelentősen bővült, az alsóbbrendű vidéki utak állapota sok helyen továbbra is kritikus, a vasúti fejlesztésektől elvont források pedig rontották a dekarbonizációs célok elérését. A politikus leszögezte, az új kormány határozott mandátumot kapott a korrekcióra, mivel a közösségi közlekedés biztosította mobilitás nem privilégium, hanem alapvető jog. Hozzátette, hogy bár Európa globálisan lemaradt Kínával szemben a gyorsvasutak terén, a tagállamok és az ipari-tudományos szféra szoros együttműködésével az utazási idők, a károsanyag-kibocsátás, valamint a vezető haláloknak számító közúti balesetek száma is érdemben csökkenthető.