Sztrájkba kezdtek az önkormányzati köztisztviselők: magasabb fizetést követelnek

Több ezer önkormányzati köztisztviselő kezdett munkabeszüntetésbe szerda reggel az ország húsz pontján, követelve a keresetek megduplázását, a diplomás bérminimum bevezetését és a köztisztviselői életpálya visszaállítását – írta meg a hvg.hu.

A sztrájkot a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szervezte.

Egynapos munkabeszüntetés húsz helyszínen

A sztrájk érinti Budapest több kerületét, a Főpolgármesteri Hivatalt, valamint vidéki önkormányzatokat is. Boros Péterné, a szakszervezet elnöke elmondta: a legtöbb helyszínen egész napos a munkabeszüntetés, de van, ahol csak rövidebb ideig tart – például a Főpolgármesteri Hivatalban mindössze két órás az akció.

Az érintett ügyintézési területeken – mint az anyakönyvezés, pénzügyek, adóigazgatás vagy hagyatéki ügyek – szerdán nem vették fel a munkát a dolgozók.

A sztrájkolók egyik fő követelése az illetményalap emelése, amely 2008 óta változatlanul 36 800 forint. A szakszervezet szerint ezt legalább 80 ezer forintra kellene növelni, mert a jelenlegi bérek (gyakran nettó 230–280 ezer forint) nem érik el a versenyszféra szintjét.

Nyolcpontos követeléslista a szakszervezettől

A szakszervezet az alábbi pontokban fogalmazta meg követeléseit:

  1. A köztisztviselői életpályamodell visszaállítása, előrelépési lehetőségekkel és megfelelő bérekkel.
  2. A bérek törvényben rögzített, inflációkövető vagy átlagkereset-alapú évenkénti emelése.
  3. Központi költségvetési támogatás biztosítása az önkormányzatok számára az emelt illetményalap kifizetésére.
  4. A jegyzői illetmény-szorzók módosítása, hogy azok a polgármesterek béréhez igazodjanak.
  5. A bértáblák kibővítése 18. és 19. fizetési fokozattal, figyelembe véve a megemelkedett nyugdíjkorhatárt.
  6. A diplomás bérminimum bevezetése, amely segítené az egymilliós átlagbér közelítését.
  7. A diplomás fizetések követése az országos diplomás átlagbérekhez igazítva.
  8. Rendszeres és átlátható egyeztetés a munkáltatóval a bérstruktúra felülvizsgálatáról és felzárkóztatásáról.

Változó kormányzati hozzáállás, elutasított egyeztetés

A kormány nemrégiben bejelentette, hogy a tízezer fő alatti településeken kétszer 15 százalékos béremelést biztosít az ott dolgozó köztisztviselőknek. Ez körülbelül 29 ezer főt, vagyis az önkormányzati dolgozók 40 százalékát érinti. A nagyobb városok esetében azonban nincs ilyen forrás, és a szolidaritási hozzájárulás miatt több település létszámcsökkentésre is kényszerült.

A szakszervezet jelezte, hogy a mostani sztrájk csak az első lépés, és a kormánytisztviselők is hasonló munkabeszüntetést terveznek. Esetükben a bíróság még nem döntött arról, hogy a sztrájk megtartása jogszerű-e.

A tárgyalásokra kijelölt Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem ült tárgyalóasztalhoz a szakszervezettel. A tárca közlése szerint a sztrájk szervezése nem felelt meg a törvényi előírásoknak, amit a bíróság is megállapított. A minisztériumot vezető Navracsics Tibor nevében kiadott nyilatkozat szerint „a szakszervezet félretájékoztatta a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket, és szakmai célok helyett politikai szándékok vezérlik”.

Ugyanakkor hozzátették: ha a sztrájkot jogszerűen szervezik, a kormány kész a törvényi kötelezettségeinek teljesítésére, és elkötelezett a közszolgálati illetmények emelése mellett.