Átfogó tisztogatás a Külügyminisztériumban: 1400 diplomataútlevelet vontak vissza, a nagykövetek negyedét hazarendelték

Több mint százezer irat átvizsgálásával zajlik a rendrakás a Külügyminisztériumban, ahol mintegy 1400 jogosulatlan diplomataútlevelet érvénytelenítettek, és 34 misszióvezetőt hívtak vissza. Orbán Anita tárcavezető szerint Magyarország visszatért a nyugati szövetségi rendszerekbe, miközben a korábbi koronavírusos lélegeztetőgép-beszerzések aktáit is sikerült helyreállítani.

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorának vendégeként értékelte a Tisza-kormány első száz napját, a tárcánál zajló átvilágítást és az augusztus 24-én induló misszióvezetői értekezletet Orbán Anita külügyminiszter. A tárcavezető kiemelte, hogy a Tisza-kormány első száz napja rendkívül mozgalmasan alakult a külügyben, ahol a belső működés mellett az ország nemzetközi mozgásterét is sikerült helyreállítani:

„Újra visszatértünk. Magyarország visszatért a szövetségi rendszerébe, ez az Európai Unió, ez a NATO és a regionális szövetségi rendszerek, mint a V4”

A miniszter kifejtette: korábban előfordult, hogy az uniós tagállamok Magyarország nélkül egyeztettek, és a magyar nagykövetet meg sem hívták a folyamatos különutas magatartás és a vétók miatt.

Hazarendelt nagykövetek és új kinevezések

A tárcavezető az elmúlt időszak legfontosabb feladatát a rendrakásban foglalta össze, amely az épületek állapota mellett a jogi, HR-, igazgatási és integritási hiányosságokat is érintette. A diplomáciai karban jelentős személyi átszervezés történt: a 138 misszióvezető közül 34-et – megközelítőleg az állomány egynegyedét – rendeltek haza a szakmai és politikai hitelesség, valamint a képviseleti képesség hiánya miatt. A miniszter úgy fogalmazott: korábban sok olyan diplomata dolgozott, akiket kizárólag politikai kapcsolati tőkéjük miatt neveztek ki,

„volt sok csókos is”.

A kormány visszaállítja a hagyományos rotációs elvet, megszüntetve a 10–12 éves nagyköveti álláshalmozást. Több új jelölt személyét is nyilvánosságra hozták: Párizsban Ablonczy Balázs történész, a korábbi párizsi kulturális intézet vezetője, Varsóban Mitrovits Miklós történész-polonista, Pekingben pedig Hajba Tamás korábbi OECD-szakértő és karrierdiplomata kaphat megbízatást. A kinevezéseknél a szakmai integritást, az ország- és nyelvismeretet tartják elsődlegesnek, a magyar érdek képviseletét pedig konkrétan ahhoz kötik, hogy egy lépés hogyan javítja a lakosság biztonságát, gazdasági helyzetét és az ország reputációját.

Százezer irat átvilágítása, lélegeztetőgépek és orosz energia

A minisztériumban zajló átfogó vizsgálat során már több mint százezer iratot tekintettek át. Számos papíralapú vagy korábban törölt dokumentumot állítottak helyre, miközben 1400 olyan diplomataútlevelet vontak vissza, amelyek nem alanyi jogon jártak, továbbá felülvizsgálták a repülőtéri kormányváró használatát is. A miniszter jelezte: a koronavírus-járvány idején történt lélegeztetőgép-beszerzések dokumentációját sikerült digitálisan helyreállítani, így az ügyben hamarosan hivatalos bejelentés várható.

Szóba került Szijjártó Péter korábbi külügyminiszter és a BYD kapcsolata is; Orbán Anita úgy fogalmazott, a kínai vállalathoz köthető új szerepvállalás morális és nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, különösen azon állami támogatások tükrében, amelyeket miniszterként írt alá a cég javára. Az orosz energiáról és Paks II-ről szólva rögzítette: a szuverenitás lényege a külső függőségek nélküli önállóság, így az energiafüggőséget meg kell szüntetni. Felidézte, hogy korábban energiabiztonságért felelős utazó nagykövetként sem láthatott bele a Paks II. szerződésekbe, azokról a sajtóból értesült.

A külpolitikai eredmények között a tárcavezető kiemelte az ukrajnai magyar kisebbség oktatási, kulturális és politikai jogait rendező 11 pontos megállapodást, amelynek parlamenti végrehajtását Ukrajna ősszel kezdheti meg. Ukrajna uniós integrációja kapcsán a miniszter kizárta a gyorsított eljárást, leszögezve, hogy csak érdemalapú folyamatot támogatnak, a végső döntést pedig népszavazásra bíznák. A külföldi beruházóknak – köztük a kínai cégeknek – szigorú környezetvédelmi, munkavédelmi és biztonsági normákat kell betartaniuk, miközben a korábbi külgazdasági szerződések ellenőrzése a tárcánál maradt.

Ezt olvastad már? Külföldnek szólt a műsor: saját dolgozóit kötelezte közönségnek a külügy Szijjártó Péter sajtótájékoztatóin